Google alkalmazások használata a tanóráimon

Google alkalmazásokat nem csak irodai munkákban vagy a baráti kapcsolatok ápolásában lehet alkalmazni, hanem a szaktanári munkában is sokszor hasznosnak bizonyulnak.

Elsősorban a Google Docs-ot tartom nagyon hasznosnak. Ha egy Google Doc-ot osztok meg az osztályom minden egyes tanulójával, jócskán fel tudom gyorsítani az információáramlást egy brainstorming bemelegítő feladat folyamán. Ha az óra elején szeretnék bevezetni egy témakört, nagyon sokat segít, ha a diákjaimat megkérem, írjanak össze minél több szót az adott témával kapcsolatban egy Google Dokumentumba. Ez mindenképpen gyorsabb, mint egyenként felszólítani őket és felírogatni minden egyes szót a táblára.

Másik Google Docs-os lehetőség egy Google Form kérdőív létrehozása. Ez semmiképp sem alkalmazható számonkérésre, hiszen az alkalmazás célja nem az, hogy lekövethető legyen a válaszadók személye, hanem a válaszok gyakoriságának kimutatása. Így ha egy nyelvtani témakörből létrehozok egy egyszeri választásos kérdőívet és azt kitöltetem a tanulókkal, azonnal lesz egy tiszta képem arról, hogy az osztálynak hány százaléka értette meg az adott nyelvtani részt. Ezek után mérlegelhetek, hogy van-e szükség ismétlésre vagy mehetünk tovább az anyagban. Egy ilyen feladatot mintaként kidolgoztam, ezen a linken elérhető.

A Google Drawings használatát úgy tudnám elképzelni, hogy felolvasnék egy történetet angolul vagy olaszon a tanórámon, és a diákoknak ezt kisebb csoportokban fel kéne dolgoznia. A csoportoknak egy-egy közös doksit nyitnék, ahol megjeleníthetik ötleteiket, és utána megoszthatják az egész osztállyal. Esetleg azt is el tudom képzelni, hogy a phrasal verb-ök tanulásakor az állandó igés szerkezetek jelentését képi formátumban kelljen megjeleníteniük, s később összehasonlítani a hasonló szerkezeteket, miben különbözik a jelentésük, pedig formailag hasonlóak.

Újabb lehetőség a Google Maps használata. Mindenképp pluszt ad egy olasz órámhoz, ha az éppen tanult régió elhelyezkedését vagy annak nevezetességeit röviden bemutatom a Google Maps segítségével is. Az utcanézet mód pedig akkor is hasznos lehet, ha a diákjaim a felszólító módot és ezen belül az útbaigazítást gyakorolják olaszul. Elképzelhető, hogy olyan feladatot adok a diákoknak, hogy álljanak párokba, s kérjenek útbaigazítást egymástól. Ilyenkor az egyik diák a térkép segítségével elmagyarázhatja az útvonalat, míg a másik követi a tanácsokat az utcanézet segítségével, a megfelelő irányba kattintgatva.

Végül a Google Groups használatát is fontolóra venném. Nem csak a házi feladatok elküldését és az osztályon belüli kommunikációt segítené ez a lehetőség, hanem teret nyithat az idegennyelvű levelezés megkezdésére. Amint megtanultuk a standard levélformát tanórán, rögtön felvenném őket egy csoportba, ahol onnantól kezdve már csak angolul vagy olaszul folyhat a kommunikáció. A talált hibákat pedig diszkréten, négyszemközt javítanám ki, mindenképpen tapintatosan. Így az osztályközi kommunikáció biztosítása mellé még társulna az az előny is, hogy a diákjaimnak lehetősége nyíljon begyakorolni az idegennyelvű levélírást, ami a tananyagunk egyik nagyon fontos része.

Ez az öt ötlet csak egy-egy szemelvény abból a sok lehetőségből, amit a Google kínál. De úgy gondolom, jól összefoglalják a Google osztálytermi használatának lényegét. Nem csak motiválóbb így dolgozni, hanem számottevően gyorsabb is. Ráadásul nekem is egyszerűbb a dokumentumokat tárolni illetve átlátni, mint papírformátumban vagy élőszóban.

Szófelhő alkalmazása az oktatásban

A szófelhő alkalmazás több szempontból is hasznos lehet a szaktárgyam tanításakor, hiszen nyelvtanárként a szótanítás elemi része a munkámnak.

Mindenképpen nagy segítség lehet a diákok számára egy képben látni a megtanulandó szavakat, főként a vizuális stílusú diákok munkáját könnyítheti meg ez a funkció. Egy adott témakör szavainak kiválasztása és egy gyűjteménybe, szófelhőbe helyezése kiváló lehetőség a diákok segítésére. A lent látható szófelhőben a természetvédelemhez kapcsolódó angol szavak gyűjteménye látható, fa alakú szófelhőbe helyezve. Ezt a felhőt azoknál a diákjaimnál használnám fel, akik már nyelvvizsgára készülnek, és témakörökbe szedve tanulnak szavakat. Tehát ez a 10-12 éves korosztályt jelentené.

A nyelvtan tanításában is segíthet ez a funkció. Például ha egy adott szófajt tanulunk (módbeli segédigék), illusztrációnak kivetíthetünk egy szófelhőt, ami az angolban használt összes módbeli segédigét ábrázolja, ezzel teljes képbe foglalhatjuk a diákok számára a lehetőségeket. Ezt már fiatalabb, kezdőbb csoportoknál is alkalmaznám, hiszen ez az ő szintjüknek megfelelő tananyag.

A kulturális témaköröknél is nagy segítség lehet. Ha például Olaszország régióit tanuljuk a csoportban, egy csizma alakú felhőbe felsorolhatom az összes régió nevét, nagyjából lokalizálva őket a térképen. Ezt szintén inkább haladó csoportoknál alkalmaznám, ahol már az efféle kulturális háttértudást is elvárják.

Végül egy kezdő csoport motiválására is lehetőséget nyújt egy ilyen térkép, ha egy Olaszország alakú szófelhőbe olyan jelenségeket, tárgyakat sorolnék fel, amelyek jellemzőek az olaszokra (például pizza, gesticolazione, gelato, lasagne, calci stb.). Ez egy kezdő olasz csoportnál is használható, sőt, azt is el tudom képzelni, hogy a diákokkal együtt készítjük el a térképet, és ők sorolják fel az ötleteiket, amik Olaszországhoz kötődnek. Így maguk is bevonódnak az alkotás folyamatába.

Lent látható a természetvédelem illetve az ezt illető problémákhoz kapcsolódó témakör szófelhője, amit egy haladó angol csoportnál alkalmaznék órán. A kulcsszavakat direkt nagy betűvel írtam, míg a kevésbé fontos kifejezések halványabbak, kisebbek. Az eredeti ábrának az az előnye, hogy az egeret egy adott szó felé helyezve kinagyítja azt, így könnyebb látni.

Environmental concerns:

Elmetérkép

Az általunk készített elmetérkép az olasz kötőmód (congiuntivo) használatát foglalja össze nagyon tömören. Elméleti információkat is tartalmaz, hiszen ábrázolja, hogy a congiuntivo 4 fajtáját hogyan ragozzák, sőt, kontextusba is helyezi az adott alakokat a videómagyarázatok segítségével. Az is külön ágra került, hogy milyen esetekben NEM használjuk semmiképp se a congiuntivo-t, ezzel szemben a másik oldal azokat a kifejezéseket is felsorolja, amik ezt az igemódot vonzzák. Vicces oktatóvideót és képet is csatoltunk a térképhez, amik életközelibbé tehetik a témakört, valamint a gyakorlati alkalmazásban segítenek.

Mindketten nagyon hasznosnak találtuk ezt az alkalmazást, hiszen tömör összefoglalást készíthetünk vele egyes nyelvtani témakörökből, amelyek nagy segítséget nyújthatnak a tanulóknak egy dolgozatra való felkészüléskor. Ugyanúgy kulturális témaköröknél is alkalmaznánk: például ha Olaszország régióit szeretnénk megismertetni a diákokkal, különféle videókat, képeket, segédanyagokat csatolnánk az elmetérképünkhöz, amik figyelemfelkeltőek lehetnek a diákjaink számára, így máris kevésbé száraz az anyag.

Tehát mindketten szívesen alkalmaznánk a Mindmeistert a szaktárgyunk tanításakor, mert nagy segítséget nyújt a tanulók motiválásában.

A mi elmetérképünk itt érhető el:

Uso del congiuntivo

Idővonal - Daily Routine

A társammal a tanórán közösen létrehoztunk egy idővonalat, a Timeline alkalmazás segítségével, amelyen három kisiskolás gyerek napirendi pontjai láthatóak, a reggeli keléstől az esti nyugovóra téréséig.

Az általunk elképzelt feladat része az lenne, hogy a diákok a saját napirendjüket egy idővonalra összeszerkesszék időpontokkal együtt, és utána összehasonlítanák egymás időpontjait ("Peti gets up 10 minutes earier than Jani."). Tehát a nyelvi fókusz az időpontok kifejezésén, illetve az összehasonlító szerkezeteken lenne elsősorban. Emellett azonban a kommunikáció is erős hangsúlyt kapna, hiszen a gyerekek három fős csoportban dolgozva, angolul egyeztetik egymás napirendjét, kérdéseket tesznek fel egymásnak, amelyekre kielégítő válaszok is érkeznek. Tehát a három diáknak már a feladat elején együtt kell működnie, hogy megszülessen az idővonal. Persze minden ponthoz megfelelő képet kell letölteniük vagy készíteniük, ami a kreativitásukat is fejleszti. Végül egymás napirendjén is vitatkozhatnak: miért jobb korábban felkelni, mikor a célszerű elindulni az iskolába. Tehát részben a kritikai gondolkodásmódjukat is érinti a feladat.

Úgy gondolom, az angol órákon ennél a tananyagrésznél nagyon hasznos tud lenni az idővonal. Sőt, a múlt idő tanulásakor is használható az idősíkok közti különbségek bemutatására. A Timeline tehát kiváló szemléltetőeszköz lehet, ha így hasznosítjuk.

Íme az idővonalunk:

Digitális források felhasználása egy órámon

Téma

Az általam választott tevékenység körülbelül 25-30 percet venne igénybe és mindenképp egy haladó angol csoportban venném elő (maximum 15 fő), 16-17 éves nyelvvizsgára készülő fiatalok esetén. Úgy gondolom, a 10. évfolyam lenne a legideálisabb ebben az esetben. Nem csak a nyelvi szintjük miatt érzem ezt fontosnak, hanem azért is, mert ez a korosztály már biztosan tud kezelni egy kamerát, ami szintén szükséges lesz a feladat megoldásához. A tevékenység részben a digitális kompetenciáik fejlesztésében segítene, valamint a hallgatási szövegértés képességét és a kreativitást fejlesztené.


Ráhangolódás

Ráhangolódásnak lejátszanék egy rövid felvételt az ESL-lab hanganyagai közül. Jelen esetben az általam választott szöveg a should/could/might have done szerkezet ismétlésére szolgál, amit már előző órán elkezdtünk. A felvétel mindössze egy perces, így minimum kétszer-háromszor meghallgatnánk. Ezután megkérdezném tőlük, hogy miről szól a történet és hogy mit tehetett volna Dave, hogy elkerülje ezt a szituációt (What should Dave have done to avoid this situation?) A hallott szöveg feladataira az interaktív tábla segítségével együtt válaszolnánk. Ezután a Grammar Quizzes című oldal segítségével átismételnénk ezt a szerkezetet, azzal együtt, hogy mi a could és a should módbeli segédige közti különbség ebben az esetben. Itt is az interaktív tábla segítene megjegyzéseket fűzni a kivetített szerkezetekhez.


Jelentésteremtés

Az ez utáni gyakorlófeladatot egyfajta energizálóként alkalmaznám, hogy megmozgassam kicsit az osztályt. Felállítanám őket a padokból és hármas csoportokba rendezném őket. Mindenki kapna egy problémás szituációt (iskolai fegyelmezetlenségért kapott büntetés, szerelmi bánat stb.), amit anya-gyermek közti párbeszédként kellene megjeleníteniük. Tehát két szereplő van a történetben, a harmadik csak kameráz. Az anya szerepű diák feladata, hogy „kioktassa” a gyerekét a tanult szerkezet segítségével („You should have taken your relationship more seriously. You shouldn’t have let your girlfriend meet other guys.”), míg a diák mentegetőzhet. Szerepcsere és új szituáció kiosztása pár perc után megtörténhet, így a kamerás is némi szóhoz juthat. Fontos, hogy kevés előkészületi időt hagyjunk nekik, hogy ne tervezzék meg előre pontosan az elmondottakat, hanem részben improvizáció útján szülessenek meg a jelenetek. Megéri kevésbé köznapi (vagy esetleg vicces) problémákat is behozni, hogy a diákok kreativitását is fejleszteni lehessen az által, hogy a probléma okait próbálják megfogalmazni. A feladat végén párcserével színesíthető a feladat.

Reflexió

A felvett jeleneket az egész osztály megnézheti, esetleg szavazhat a kedvencükről. Amíg hallgatják, tovább tud rögzülni bennük ez a szerkezet a hallás útján. A megtekintés után reflektálhatunk közösen erre az anyagra, csoportbeszélgetésben felhozakodhatunk ötletekkel, hogy az élet milyen területén, milyen kontextusban hangozhat még el ilyen szerkezet, miért érdemes ismerni a should + have done szerkezetet.

PBS KIDS alkalmazás használata a tanórán

Az alkalmazás különböző mesefigurák életének kisebb jelenetein át vezeti a gyerekeket: homokvárépítés, fürdés, séta a parkban és teadélután mind apró részletei egy kisgyermek életének, tehát könnyen beazonosíthatóak benne az angolul megnevezett tárgyak vagy jelenetek az illusztrációk segítségével. Az alkalmazás felkínálja a játék lehetőségét is, én mégis a "story" és a "video" funkciókat tartom a leghasznosabbnak. A történetek mellett (amit az adott figura mesél) szerepel a szöveg átirata is, így követhetőbb az adott szereplő szövege, története. Itt szintén a gyermeki élet jeleneteiről mesél a szereplő.

Amikor betölt az oldal, több mesefigura között lehet válogatni, mindegyik más és más lehetőségeket kínál. Ezek közül kettőt tartottam kompatibilisnek órai használatra: egyikük Daniel (Daniel Tiger's Neighborhood), a másikuk pedig Martha kutya (Martha speaks). Négy órai tevékenységet képzeltem el ezeknek a figuráknak a segítségével:

Az első Martha kutya kalandjaihoz kapcsolódik. Egy elő-középhaladó (pre-intermediate), 11-12 éves csoportban tudnám a leginkább elképzelni a használatát, ahol már ismerik a gyerekek az alapszavakat, ezért ennél kicsit nehezebb (néhol absztrakt) kifejezésekkel is készek megismerkedni. A 'games' címszó alatt található játékok egyike az 'In the park with skits' című, aminek lényege, hogy a főszereplő kutyával a játékos összegyűjtsön olyan tárgyakat, amik bizonyos kategóriába tartoznak. Azért tartom az órámon is használhatónak ezt a játékot, mert a játék során a főszereplő többször is elmagyarázza, körülírja a keresendő tárgyakat, tehát a diákoknak lehetősége van megérteni a szavak pontos jelentését, amellett, hogy képen is láthatják, miről van szó. A többszöri hallás során egészen biztos, hogy az adott szó helyes kiejtése is rögzülne, nem csak a leírt alak. Úgy gondolom, ha egy gépteremben tartanék angol órát egy ilyen szinten levő csoportnak, mindenképpen megfontolnám, hogy versenyeztessem őket ebben a játékban, s a játék végén össze is gyűjtenénk az újonnan tanult kifejezéseket.

A második lehetőség is szintén Martha kutya kalandjaihoz kötődik, ám ezúttal a 'Martha's stories' címszó alatt kell keresni. Itt a 'word bones' feladatot tartanám hasznosnak. A feladat lényege annyi, hogy a kattintás után megjelenő szavak definícióit közösen meghallgatnánk, majd kb 15-20 szó után versenyt rendeznék, ahol az általam biztosított képek alapján fel kell ismerniük az ezelőtt hallott szavakat. A legtöbb szót felismerő csapat nyerné a játékot. Mivel itt még nehezebb szavakról van szó, ezt a feladatot már inkább egy olyan csoportnál alkalmaznám, ahol a középhaladó szinthez közelítenek a gyerekek, de még elég fiatalok ahhoz, hogy egy ilyen animált anyagot lelkesen befogadjanak (max. 12 év).

Ezen kívül Daniel Tiger kalandjait is érdemes előhozni az órán, 10-11 éves kezdő vagy elő-középhaladó (elementary/pre-intermediate) szintű tanulókkal. A 'story' címszó alatt több történet is található, amelyeket a főszereplő, Daniel mesél el, alapszókincset használva. Azért tartom nagyon hasznosnak ezeket a történeteket, mert a beszélt szöveg mellett nem csak képi illusztráció van, hanem a szöveg átirata is, így nagyon egyszerű követni. Ezen kívül bármennyi alkalommal el lehet ismételtetni Daniellel egy mondatot, így ha lemaradt volna valaki, van lehetősége pótolni. Úgy képzelem el ennek a lehetőségnek a tanórai alkalmazását, hogy meghallgatjuk közösen a szöveget, és együtt elismételjük a hallottakat, mondatonként. Így rögtön rögzül az új kifejezések hallott formája is. Ezután egy szövegértési feladatot is összeállítanék a történetből, együtt megbeszélnénk, összefoglalnánk a hallottakat.

Az utolsó lehetőség, ami számomra hasznosnak tűnik a 'coloring' feladat, amelyet akár  kezdőkkel (elementary level) is alkalmazhatnék. A feladat lényege az, hogy a képleírásaim alapján egy-egy figurát helyeznének a rajzlapra (pl. 'There is an owl at the left bottom of the picture.'). Ezután minden figurát kiszíneznének a leírásom alapján ('The skirt of the little cat is blue.'). Ezáltal nem csak a színek és ruhák neveit, valamint az irányokat tanulnák meg, hanem a mondatok szerkezete is berögzülhet.

Ezekben a feladatokban az a közös, hogy először a szavak kiejtését tanulják meg a diákok, s csak utána az írott változatot. Ezt én nagyon pozitívnak tartom, hiszen sok esetben az írás rögzül rögtön, s ezért nehezebb kiejtett változatot tanulni mellé. Ráadásul a játékos feladatok feloldják az óra komor hangvételét. Így ha kezdő csoportot tanítok a jövőben, mindenképp megfontolom, hogy elővegyem ezt az alkalmazást pár tanóra erejéig.